×
A modern antiterrorista fegyverek három fő módszerre támaszkodnak, hogy megállítsák a szabálytalan helyeken repülő UAV-kat. Az első technika a jelzajtás, amely gyakorlatilag megszakítja a drón és a kezelője közötti kommunikációt. Ez akkor következik be, amikor a zajkeltő erősebb jeleket bocsát ki a fogyasztói drónok által használt gyakori frekvenciákon, mint például a 2,4 GHz és az 5,8 GHz. Ezt követi az RF-deteckciós technológia, amely a drónokat az elektromágneses ujjlenyomatuk alapján azonosítja. Egyes nagy teljesítményű rendszerek képesek ezeknek a jeleknek az érzékelésére akár 3 kilométeres távolságról is nyílt terepen. Végül a GPS megtévesztés (spoofing) arra kényszeríti a drónokat, hogy máshol vannak, teljesen hamis helyinformációkat küldve nekik. Ez általában azt eredményezi, hogy a drón azonnal leszáll, vagy visszatér a felszállási pontra. Amikor e módszereket megfelelően kombinálják, együtt meglehetősen hatékonyan működnek a mai piacon lévő fogyasztói és akár sok kereskedelmi drón ellen, bár nem minden esetben képesek az összes drón leállítására.
Az antidronpuskáknak általában több fontos alkatrésze van, amelyek együtt működnek a nem kívánt repülő eszközök hatékony leállításához. A irányított antennák segítenek a zavaró jel koncentrálásában, amelyek kb. 30 és 60 fok közötti szélességű nyalábokba irányítják, így a nem célzott készülékek kevésbé lesznek érintettek. A modern rendszerek többnyire több sávos zavarókkal vannak felszerelve, amelyek a frekvenciákat kb. 0,3 gigahertztől egészen 6 gigahertzig lefedik, így képesek bármilyen kereskedelmi drón zavarására, amely ma elérhető. Az operátorok általában könnyebben tudják célba venni ezeket a fegyvereket az ergonomikus vezérlőknek köszönhetően, ráadásul sok modell rendelkezik kijelzővel, amely valós időben mutatja a rádiófrekvenciás spektrum történéseit, így a felhasználók pontosan tudják, mivel állnak szemben. Amikor minden megfelelően működik, ezek a rendszerek ki tudnak ütni olyan drónokat, amelyek akár egy-től két kilométerre is repülnek, védelmet nyújtva például repülőtereknek és vészhelyzeti kommunikációs hálózatoknak potenciális fenyegetésekkel szemben.
A modern drónellenes technológia egyesíti a kézi jelzéselnyomókat, radarrendszereket, rádiófrekvenciás szkennerrel és mesterséges intelligenciával működő hálózatokat, hogy megbízható biztonsági fedezetet biztosítson. A radar komponens lehetővé teszi a műveleti személyzet számára, hogy akár 10 kilométeres távolságról is észlelje a célpontokat, míg az RF szkenner legtöbbször mindössze három másodperc alatt képes azonosítani a drónjelzéseket. Az összes eszköz központi irányító központokhoz való csatlakoztatása lehetővé teszi az automatikus reakciókat, például a zavarójelek aktiválását vagy figyelmeztetések kibocsátását a meghatározott területeken. Ennek a rendszernek az egyik legnagyobb előnye, hogy körülbelül 70 százalékkal csökkenti a téves azonosításokat az egyszerű, egyfunkciós rendszerekhez képest. Ez a megbízhatóság különösen fontos helyszíneken, mint például nemzetközi repülőterek, katonai bázisok és nagy sportesemények, ahol a jogosulatlanul repülő drónok komoly problémákat okozhatnak.
Manapság az antidronpuskák szigorú szövetségi szabályozás alá tartoznak. A szövetségi törvények illegálissá teszik engedély nélkül a rádiójelekkel való manipulálást. A Communications Act nevű törvénynek van egy 333-as szakasza, ami ezeket szabályozza, és azokat, akik megsértik, komoly következmények, jelentős bírságok és akár börtönbüntetés is várhat. Különösen repülőterek közelében az FAA keményen fellép minden olyan személy ellen, aki zavaróberendezést használ, mivel a repülőgépek biztonságos leszálláshoz és felszálláshoz tiszta kommunikációs csatornákra támaszkodnak. Képzeljük el, mi történne, ha egy utasszállító repülőgép éppen leszállás előtt vesztené el a kapcsolatot a toronnyal – ez nem pontosan az a forgatókönyv, amit bárki is kívánna.
A szövetségi, rendőrségi és nemzeti biztonsági ügynökségek az Egyesült Államok Kódex 6. címének 210G. szakában meghatározottak szerint az egyedüli szervezetek, akiknek engedélyezett drónellenes rendszereket üzemeltetniük. Azon csoportok, amelyek megzavarják a tanúsítvánnyal rendelkező repülőgépek működését, vagy akadályozzák a törvényes drónrepüléseket, súlyos visszaélés miatt vádaskodásban részesülhetnek, függetlenül attól, hogy hol követik el. Egy 2022-es adatokat vizsgáló tanulmány érdekes eredményt mutatott ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az összes illegális zavarási eset körülbelül 80%-a azonban az adott személyeknek a rádiófrekvenciás elemzési felszerelések használatával kapcsolatos elégtelen ismerete miatt történt. Ez kiemeli a hivatalos csatornákon kívüli technológiákat használók képzésében fennálló valódi hiányokat.
Az eredményes fenyegetésértékelés a repülési viselkedés, sebesség és körvonal elemzésével kezdődik, egy 2024-ben közzétett tanulmányban pedig a következő szerepel: ScienceDirect azt mutatta, hogy a modern felismerő rendszerek 92%-os pontossággal képesek megkülönböztetni a nem engedélyezett drónokat a madaraktól vagy az engedélyezett UAV-k-től. Az üzemeltetők összehasonlítják a rögzített jeleket az elfogadott repülési tervvel a pontos besorolás és a hamis riasztások csökkentése érdekében.
A rádiófrekvenciás elemzés kritikus fontosságú a veszélyes drónok azonosításához. A kereskedelmi drónok által használt 2,4 GHz-es és 5,8 GHz-es sávok figyelésével a rendszerek képesek felismerni szokatlan adásokat, miközben szűrik az általános vezeték nélküli zajt. Ez a módszer megerősíti a nem engedélyezett működést, és támogatja az ellenintézkedések bevezetésének döntését.
Az integrált radarrendszerek valós időben követik a drónok magasságát és sebességét, míg az akusztikus érzékelők az 500 méteren belüli UAV-k helyzetét határozzák meg. Amikor egy fenyegetés megerősítésre kerül, az automatikus riasztások 3 másodpercen belül értesítik a biztonsági személyzetet, lehetővé téve a gyors koordinációt és az anti-drón intézkedések időben történő alkalmazását.
Az aktiválás előtt az operátoroknak el kell végezniük egy 12 pontos biztonsági ellenőrzőlistát , beleértve az RF spektrum elemzését nem célként megadott drónok észleléséhez, valamint az ellenséges szándék ellenőrzését osztályozó eszközök segítségével. A 2023-as drón elleni védekezési módszerek biztonsági elemzése szerint a véletlenszerű zavarások 68%-a a felhasználás előtti spektrumelemzés hiányában következett be.
Az antidronpuskák 400 MHz¯6 GHz frekvenciákon működnek, és kockázatot jelentenek a repülőgépek transzpondereire (1080–1090 MHz) és a vészhelyzeti kommunikációra. Az Európai Unió Légiközlekedési Biztonsági Ügynöksége (EASA) egy 3 km-es védőövezetet ír elő antidron-műveletek és aktív repülési útvonalak között.
| Rendszer típusa | Védelmezett frekvenciasávok | Maximális biztonságos zavarótávolság |
|---|---|---|
| Repülés | 1080–1090 MHz | 0,5 km |
| Mobilhálózat | 700 MHz–3,8 GHz | 1,2 km |
| GPS | 1176–1602 MHz | 2,0 km |
Amikor ezekkel a rendszerekkel dolgoznak, a kezelőknek fel kell húzniuk ezeket a különleges RF-páncélozott kesztyűket, és a felszerelésüket kb. harmincfokos szögben kell tartaniuk a talajtól, hogy megakadályozzák a jelek visszaverődését. A csapattagok biztonságos AES 256 titkosítást használva beszélnek egymással, így pontosan időzíthetik rövid, öt másodpercnél rövidebb jelzajos szakaszokat, miközben betartják az ITU előírásait a kibocsátásokra vonatkozóan. Az éves újratanúsítás a FAA és az EASA előírásai szerint szintén nagyban segít. A Ponemon Institute 2023-as kutatása szerint ez a rendszeres képzés csökkenti az eszközkezelők hibáit kb. negyvenegy százalékkal, amikor szimulátoros felkészítéseken is részt vesznek.
Ezeknek a rendszereknek az etikus üzemeltetése az erő arányossági szabályainak betartását és az elfogadott beavatkozási protokollok követését jelenti. Mielőtt bármilyen ellenintézkedést aktiválnának, az üzemeltetőknek többféle ellenőrzésen keresztül meg kell győződniük arról, hogy valóban fennáll-e ellenséges szándék. Ez magában foglalja a rádiófrekvenciás jelek vizsgálatát, a célpontok vizuális megerősítését, valamint a fenyegetettség megfelelő osztályozását. Amikor a légiforgalmi irányítókkal és a vészhelyzeti reagáló csapatokkal való együttműködés mindennapivá válik, az jelentősen javul. A 2023-as Legfrissebb Légiség-biztonsági Jelentés szerint ez a koordinációs megközelítés körülbelül kétharmadával csökkentette a repülőgépekkel szemben fennálló drón-incidenseket. Egyébként teljesen logikus is, hiszen a megfelelő kommunikáció már elejét veszi a legtöbb félreértésnek.
Manapság elengedhetetlen megfelelő képzésen keresztül szert tenni a szükséges tanúsítványokra. Ezek a programok részletesen átmozgatják olyan témákat, mint az EM-színkép szabályai, módszerek a nem kívánt hatások minimalizálására, valamint az, ami akkor következik be, amikor a rendszerek elérkeznek teljesítményük határához. A legfőbb katonai és kormányzati szervek éves gyakorlati képesség-ellenőrzéseket követelnek meg valós körülmények között. Gondoljunk olyan városi környezetekre, ahol rádiófrekvenciás interferencia mindenhol jelen van. Egy évvel ezelőtti védelmi jelentés szerint azoknál, akik legalább 40 órát gyakoroltak szimulációs környezetben, lenyűgöző mértékben csökkent a hibák száma. Körülbelül 83%-kal kevesebb hamis riasztást regisztráltak, mint azoknál, akik csupán a minimálisan előírt képzést kapták meg. Világos, hogy miért követelnek meg egyre több szervezet ilyen jellegű gyakorlati tapasztalatot személyzete előtt, mielőtt érzékeny felszerelések kezelésére feljogosítanák őket.
Egy drónellenes fegyverrendszer üzembe helyezésekor az üzemeltetőknek mindig részletes utólagos jelentést kell készíteniük, amely tartalmazza a drón működési frekvenciáját, az eredet helyét, a zavarás időtartamát, a használt teljesítménybeállításokat, valamint azt, hogy a drón biztonságosan landolt, le lett-e tiltva, vagy sikerült megszöknie. Ezeknek az eseteknek az átvizsgálása meglévő keretrendszerek, mint például a NIST SP 800-61 segítségével lehetővé teszi a biztonsági csapatok számára, hogy azonosítsák a védelmi rendszerek gyenge pontjait. A 2024-es Counter-UAS Hatékonysági Tanulmány legújabb adatai szerint a szervezetek majdnem 6-ból 10-ben felülvizsgálták a drónokkal szembeni reakcióprotokolljaikat ezeknek a jelentéseknek az elemzése után, ami jól szemlélteti, mennyire értékes lehet ez az információ az összes biztonsági intézkedés javításához az engedély nélküli légi behatolások ellen.
A drónellenes rendszerek elsősorban jelzéselnyomás, RF-érzékelés és GPS megtévesztés (spoofing) technológiákat alkalmaznak az engedély nélküli UAV-k elleni védelemhez.
A szövetségi, rendőrségi és nemzeti biztonsági ügynökségek jogosultak az antiontópus-puskák használatára az Egyesült Államokban.
A nem engedélyezett zavarás súlyos bűncselekményekhez és szankciókhoz vezethet, beleértve pénzbüntetést és börtönbüntetést is.
A műveleti személyzet 12 pontos biztonsági ellenőrzőlistát végez, beleértve a spektrumelemzést és a támadó szándék ellenőrzését.
A felismerő rendszerek repülési viselkedést, sebességet és körvonalat elemeznek, hogy 92%-os pontossággal megkülönböztessék az engedélyezetlen drónokat.
